kép: pixabay
Most felértékelődött az online kommunikáció.
Szinte az egyetlen csatorna, ahol tudunk a többiekhez, barátainkhoz, távoli családtagjainkhoz kapcsolódni.
De lehet-e ez online is valódi?
Ha látom is a képernyőn az arcát, de érezhetem úgy igazán a másikat? Érzékelhetem a belőle áradó nyugalmat, energiát, szeretetet?
Hogy a fenébe tudok átnyúlni a virtuális határon, és magamhoz ölelni a túloldalon esetleg éppen nyugtalan vagy szomorú beszélgetőtársamat?
Ezt most meg kell tanulnunk. Meg kell próbálnunk érintés, és testi közelség nélkül is látni a másikban. Belelátni a szemén keresztül, kihallani a hangjából, megfigyelni a mozdulataiból az őszinte mondanivalóját.
Sok ismerősöm van, aki lakásban él, van olyan is, aki egyedül, és talán ők vannak most legjobban megijedve.
A kert most óriási luxuscikké vált, szerencsések vagyunk, akik ki tudunk mozdulni.
Én többeknek is javasoltam, hogy keressük egymást a virtuális térben, videochateljünk, beszélgessünk, mert igenis számít.
kép: freepik
Tudom, hogy nem tudom megsimogatni a vállát, megfogni a kezét, vagy megölelni, de egy békés, őszinte beszélgetéssel talán tudom mégis kicsit támogatni.
Sokan vannak egyedül, akik most úgy érezhetik, még inkább egyedül maradtak. Mert a hétköznapokban mégis csak bementek a munkahelyre, az utcára, a boltba, ahol, ha nem is barátok, de emberek vették körül.
De tudd, hogy nem vagy egyedül. Vannak lehetőségek az őszinte online kapcsolódásra.
A baráti felajánláson kívül van másik mód is, méghozzá a Beszélgessünk kezdeményezés platformján.
A minden hónap utolsó vasárnapján megrendezésre kerülő eseményeket a fizikai helyszíneken ugyan nem tudják megtartani, de ONLINE formában igen, és ez igen nagy dolog.
A csoport egyes tagjai felajánlották, hogy saját, személyes közösségi oldalukon keresztül írásban, vagy akár videochat formájában is elérhetőek lesznek az eredetileg meghirdetett időpontban.
Itt most a szabályoktól eltérően konkrét időpontokra, és konkrét személyekhez lehet bejelentkezni, és 1 órában beszélgetni, teljesen ingyen.
Az alapelv nem változott:
Te beszélsz, én figyelek!
Nem tanácsadás, nem megoldáskeresés, egyszerű lehetőség arra, hogy a most halmozottan fodrozódó gondolatcunamit “rázúdíthasd” valakire. Aki meghallgat.
Elözönlötték a hálót, a közösségi médiákat a vélemények, eddig talán rejtve maradt belső mondatok, felszínre kerülnek most eddig elnyomott érzelmek, és sokan talán ezektől is megijednek.
Jólesik kiírni magunkból, de talán mégiscsak jobban esne élőben elmondani valakinek. Érezni azt, hogy most ebben a nagy tömegben minden egyes ember számít, Te is számítasz és Te is fontos vagy. És téged is meghallgat valaki.
Éljetek ezekkel a lehetőségekkel, akár barát, családtag ajánlja fel, vagy egy ezzel a céllal létrejött közösség.
Semmi ne maradjon most bennetek, ami tovább feszíthet, hiszen nagyon fontos a higgadt, stabil, belső egyensúly megtartása.
Próbáljunk meg tehát most online egymáshoz kapcsolódni, kiterjeszteni érzékeinket, figyelmünket, és segíteni egymásnak!
Ha tetszett a cikk, köszönöm, ha megosztod!
Tudj meg többet a Beszélgessünk lehetőségről itt:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: