kép: pixabay
“Néha ki kell költöznünk ahhoz, hogy újra beköltözhessünk” (S.E.)
Bizony vannak olyan életciklusok, helyzetek, amikor egyszerűen “knockoutolunk”.
Azaz egy határozott kiütéssel a padlóra kerülünk. Nemcsak a testünk, de olykor még a lelkünk is.
Lent vagy, szinte alig lélegzel, mindened fáj az előző menetek küzdelmeitől, a szemed be van dagadva, alig bírod nyitva tartani… fáradt vagy. Csak fekszel….
Közben az élet bírója áll feletted és számol 10, 9, 8, 7….
Körülötted őrjöngő tömeg. Az egyik fele azt skandálja: kelj fel, kelj fel!
A másik fele ellened drukkol.
Minden porcikád egy-egy nehéz ólomgolyó, legszívesebben csak feküdnél tovább, pihennél, és ott most jó. Beleengeded magad a bűzös padlóba, bele a talajba, s csak süllyedsz és süllyedsz….
Mi az az erő, ami mégis arra tud ösztökélni, hogy a 6,5,4… környékén megmozdulj?
Magad sem érted mi mozgatja a végtagjaidat, de a karjaid életre kelnek, feltámaszkodnak, felemelkedik a felsőtested, megtámasztod magad a lábaddal, hajlít a térd, talpad a talajon, kezeid még a földön, majd szépen lassan elkezdesz felegyenesedni.
Szemed sem rebben, csak állsz mereven. Aztán egyszer csak veszel egy mély levegőt, olyan mélyet, hogy a talpadtól végigsöpör egészen a fejed búbjáig.
Visszatértél… Újra a ringben vagy, újra tettre kész vagy.
De már nem emeled támadó állásba a karod. Már nem akarsz harcolni.
Fogod magad, és átbújva a ring korlátjain egyszerűen lesétálsz. Magad mögött hagyod a bírót, az ellenfeled, az ellened skandáló tömeget.
Csak mész, szabadon….
Mi történik ilyenkor?
Sikerült leküzdened valamit, amivel eddig harcoltál. Sikerült felállnod úgy, hogy már nem dolgozott benned a düh. Sikerült felemelt fővel elhagynod a meccs helyszínét.
És most hogy jön ide a fenti saját idézet?
Néha ki kell költöznünk ahhoz, hogy újra beköltözhessünk...kép: pixabay
Nálam most ez volt porondon. Egy ilyen élethelyzet. És mi volt rá a megoldás?
A fenti mondat. Nálam bevált. Nem volt eleinte tudatos, de később rájöttem, miért is történt meg.
Olykor fizikai szinten is meg kell cselekedni azt, amit belül. Ha lelki nagytakarítást végzel, átrendezést, akkor az kívül is megjelenhet.
Mit jelent ez szó szerint? Összepakolni, kivinni, majd újra visszahozni, és mindent a helyére rakni.
De az már nem az a hely. Lehetőséged nyílt átmozgatni, megmozgatni, újrarendezni, meglevegőztetni. A könyvek mögött megbújó porcicák, a gardrób legsötétebb sarkaiban meghúzódó “szöszök”, szálak, a magasan lévő tárgyakon megülepedett porréteg….
Hussss…. ezek elröppennek. Letörlöd, lefújod őket. A könyvek tiszta polcra kerülnek vissza. A ruhák “szösztelenedtek”, a tárgyak újra csillognak és ragyognak.
Kicuccoltál, hogy újra becuccolhass. Megjártál egy utat, ami ugyanoda tért vissza, de mégis máshová érkeztél.
Mert közben a lelked lehet, hogy körberepülte az egész univerzumot. Mert a K.O. padlópillanatától kezdve, az elsétáláson keresztül visszatért a ring mellé, de már nem lépi át a korlátot. Már kívülről szemlél. Kívülről látja, mit hibázott, hol védekezett rosszul, hol nem volt helye támadásnak, hol hagyta magát elgyengülni.
Ugyanaz a hely, és mégis más. Mert mással töltöd meg. Mert az összepakolt, kihordott tárgyak is más energiákkal tértek vissza. Mert ott kint, a szabadban valamit magukba szippantottak.
S most egy nagyobb harmóniában állnak visszarendeződve. Kiegyenesedve. Büszkén. Mert jó helyen vannak, s ott örömmel vannak.
kép: pixabay
Néha ki kell szállni ahhoz, hogy visszaszállhass.
Néha szét kell terülni ahhoz, hogy újrarendezd a darabkáidat.
Ha a lélek padlóra került, lehetőség a másképp való cselekvésre. Lehetőség a változtatásra.
Engedd át magadon, hagyd, hogy megtörténjen!
Mindennek helye van, ami történik veled. Ne akaszd meg!
Pakolj össze, költözz ki, hogy újra beköltözhess!
Sok sikert hozzá!
Köszönöm!
Nagyon jó írás!